". Mégsem válik unalmassá, mindig történik valami, fordulatos, izgalmas, szinte tűkön ülünk, hogy a gonoszok elkapják méltó jussukat, s Tímár – no meg Timéa is – megtalálhassa a boldogságot. "A bejelentést pótolja az a jó szokása a háziasszonyságnak, hogy amint a külső ajtót nyílni hallja, a belső szoba ajtaján rögtön kidugja a fejét, megnézni, hogy ki jött. Zófia asszony ehhez hozzászokott szobaleány korában. (Bocsánat! ez bizony kiszaladt a tollunkból! ) No igenis. Őt alacsony sorsból emelte föl magához Athanáz úr: hajlamházasságvolt. Nem kell azért senkit megszólni. "
Előzetes tudás Tanulási célok Narráció szövege Kapcsolódó fogalmak Ajánlott irodalom Ahhoz, hogy fel tudd dolgozni a tanegységet, tisztában kell lenned az alábbi fogalmakkal és rendelkezned kell az alábbi ismeretekkel: a romantika stílusirányzata a regény fogalma mitológiai ismeretek: például Neptunus, Vulcanus, Midász király A tanegység feldolgozása során megismered Jókai Mór pályaképét átfogó képet kapsz Jókai Mór Az arany ember című regényéről gyakorlottabbá válsz a nagyepikai művek elemzésében Mennyivel egyszerűbb lenne az élet, ha az ember kezében minden arannyá változna! Akkor miért nem volt elégedett Midász király, akinek megadatott ez a varázslatos képesség? Miért nem volt boldog Timár Mihály sem, az arany ember, aki minden vállalkozását sikerre vitte? Lássuk két gazdagon is szegény ember történetét! A magyar Midász, Timár Mihály alakját Jókai Mór alkotta meg Az arany ember című regényében, amelyet 1872-ben írt. A történet az 1820-as években játszódik. Megismerhetjük belőle az író gyermekkorának tipikus komáromi világát.
"Az arany embernek hazudni kellett, mindig hazudni. " Amikor megláttam a Jókai-kihívást, egyből eldöntöttem, hogy az egyik olvasott könyv Az arany ember lesz. Szerettem volna többet között utánajárni annak, hogy miért szidják annyira Jókait (és ezt a művet), van-e alapja, merthogy én gyerekként ezt nagyon szerettem. Úgyhogy nagy örömmel és kíváncsisággal kezdtem bele a könyvbe. Ami rögtön az elején be is szippantott magával. Persze a történetre nagy vonalakban emlékeztem, de rengeteg dolog már kiveszett. Rendben, aláírom, Jókai néha tényleg olyan leírásokat pakol a könyvbe, amelyek közül kinek ez-kinek az unalmasabb, akinek a kezdő fejezetekben található hajózási részek azok voltak, azok bizonyára már rossz szájízzel olvasták tovább. Én viszont ezt a részt is élveztem, olyannyira, hogy rákeresgéltem a helyszínre és bakancslistára is került (Galambóc vára meg pláne): Tímárt egyáltalán nem tartom tolvajnak. Annak lehetne tartani, ha a zsák tartalmáról tudott volna és azért licitált volna az árverésen.
A színészek egy részét próbafelvételek során választották ki, így döntöttek végül egy romániai casting után Csorba András mellett. A felvételeket anamorf eljárással, vagyis szélesvásznú, cinemascope (2. 35:1) képméretben rögzítették. A forgatáshoz szükséges kamerákat Svédországból kellett kölcsön venni, ami a költségeket is jelentősen megnövelte. Hol a helye a (magyar) filmtörténetben? Az aranyember minden idők egyik legsikeresebb magyar filmje, az ősbemutatót követően 1974-ben újra mozikba került, és összes 6 millió 600 ezren váltottak rá jegyet. Filmtechnikai szempontból is mérföldkövet jelentett, noha első alkalommal, a szélesvásznú filmek vetítésére alkalmas mozik hiányában, a közönség még nem tudta megcsodálni eredeti formájában. Az aranyember sikerének is köszönhető, hogy a hatvanas években sorra készültek a hasonlóan látványos Jókai-adaptációk Várkonyi Zoltán rendezésében ( A kőszívű ember fiai, 1965; Egy magyar nábob, 1966; Kárpáthy Zoltán, 1966). Egy emlékezetes jelenet Mihály visszavonul balatonfüredi házába, levelet ír Tímeának, készen áll rá, hogy megvallja neki a hűtlenségét.
A legnagyobb különbséget ugyanakkor a regényeredeti kapitalizmuskritikájának megszelídítése jelenti. Az aranyember Gertlernél elsősorban egy nagyívű, látványos, romantikus történet, de ezzel nincs egyedül: a korábbi adaptációk is ebből a fénytörésből láttatták Jókai klasszikusát. A rikítóan színes, szélesvásznú kompozíciók mellett a film szereposztása is figyelemreméltó. A kipróbált nagy nevek (Greguss Zoltán, Gobbi Hilda, Komlós Juci) és az ígéretes pályakezdők (Béres Ilona, Bárány Frigyes, Pécsi Ildikó) mellett már jól ismert fiatal színészek is feltűnnek (Latinovits Zoltán, Krencsey Marianne), Timár Mihály megformálásával ugyanakkor Gertler, nagy kockázatot vállalva, egy erdélyi magyar színpadi színészt (Csorba András) bízott meg. Nagyívű, látványos, romantikus történet Hogyan készült? A korábbi adaptációkhoz hasonlóan Gertler filmjét is részben eredeti helyszíneken, a Vaskapu és a Kazánszoros közötti Duna-szakaszon, illetve a Duna-kanyarban és a Halászbástyánál forgatták. A stáb a lehető legnagyobb történelmi hitelességre törekedett; Brazovics Atanáz hajóját a korabeli műszaki adatok és Jókai szövege alapján egy uszályból alakították át, a Szent Borbálát üldöző török ágyúnaszádot pedig makettből készítették el.
Az a terve, hogy megháromszorozza, és átadja Timéának, magával egyetemben. Ugyan a tisztesség szándéka vezérli, de belül egy hang azt súgja neki: tolvaj vagy! Brazoviccsal elhiteti, hogy az ázott búzát eladta, ezért gazdagodott meg. Az ügyet Brazovics bejelentését követően kivizsgálják. A parasztok Timár mellett tanúskodnak, aki szinte ingyen adta nekik a búzát. Timár a búzaügyletben ártatlan, és sok pénzt veszít rajta, de a külvilág felé meg tudja magyarázni a meggazdagodását. Elhiszik neki, hogy ügyesen üzletelt, anélkül, hogy fény derülne Ali kincsének titkára. Arany emberként kezdik emlegetni Tímárt. Minden tervét siker koronázza. A kincset szorgos munkával sokszorozza meg. Ahogy mondani szokás: minden arannyá válik a kezében, ezért is hasonlítjuk Midászhoz. De ki volt Midász? Phrügia (frügia) élvhajhász királya. A kertjében talált rá a részeg Szilénoszra, Dionüszosz öreg nevelőjére, akit visszakísért az istenhez. Midász jutalomban részesült: minden arannyá változott, amihez csak ért.
A szigetet megvásárolja Teréza mamáéknak. Krisztyán Tódornak pénzt ad, és Brazíliába küldi, hogy hagyjon fel végre a szigetlakók zsarolásával. Az mégis Komáromban tűnik fel, és utalásokat tesz Timár kettős életére. Kacsuka ezért párbajozik Tódorral. Kettétört kardját Timéának küldi el szerelme jeléül. Athalie egy titkos folyosót mutat Mihálynak, ahonnan kihallgathatja Timéa és Kacsuka beszélgetését. Az asszony megkéri a férfit, ne látogassa többé, pedig nyilvánvaló, hogy nem közömbös iránta. Timár lelkébe mar a jelenet, rádöbben, hogy megvan mindene, de mégsincs semmije se. Ahogy Midász is koldusnak érezte magát: a vagyona ellenére is éhezett, hiszen az étel is arannyá vált a kezében. Timár és Midász egyaránt boldogtalan férfiak. Timár a balatoni házánál találkozik Tódorral, aki ruhát, pénzt követel. A dulakodás során Tódor a rianó jég alá esik. A halottban mindenki Timárt véli felismerni, aki ezt kihasználva végleg a Senki szigetére költözik, és boldogan élhet Noémivel és Dódival. Timéa a gyászév után házasságra készül Kacsukával.
Ekkor tör rá a gályarabságból megszökött Krisztyán Tódor, aki fegyvert fog rá, és azzal fenyegeti, hogy levelet ír a török és az osztrák kormánynak, illetve Tímeának és Noéminek, azt hazudva, hogy Mihály ölte meg Ali Csorbadzsit a vagyonáért. Hallgatásáért cserébe a Senki szigetét és Noémit akarja. A feszült hangulatú jelenet Latinovits Zoltán jutalomjátéka, a legendás színész lubickol a kisszerű, de mégis félelmetes szélhámos szerepében. Beszédes minden mozdulata, gesztusa, a hanghordozásával is kiválóan játszik, menekülés közben pedig még egy kaszkadőrmutatványt is láthatunk tőle. Tudtad? Az aranyember után Csorba András egyetlen magyar filmben sem szerepelt. A marosvásárhelyi Székely Színházban, illetve a marosvásárhelyi Nemzeti Színházban játszott évtizedekig, utóbbinak igazgatója is volt. A korabeli kritika nem rajongott az általa alakított Tímár Mihályért: "Csorba külsejében hiteles, ám valahogy a figura romantikus nagyságával adós marad" – írta a Népszabadság szerzője. Plakát Tervező: Bánki László (forrás: NFI)
Mit ártott neki ez a szerencsétlen török lány? Még azt se mondhatjuk, hogy szebb volt nála, hiszen nem, ki van emelve, milyen szép Athalie, szóval féltékenység nem játszott közre… egyszerűen gonosz és egyre gonoszabbá válik, a végén tutira lecsapattam volna a fejét szépen:-D A másik nagy kedvenc Teréza mama persze, no meg a kutyus! Bolondulok érte, el is felejtettem őket Nárcisszával. Imádom az egész szigetet, úgy, ahogy van (ráadásul pont egy másik Jókai-mű, az Ahol a pénz nem isten után olvastam, ahol egy hasonló paradicsomi sziget áll a középpontban, ajánlom olvasásra, Jókai Robinsonja:-D), olvasás közben többször azon kaptam magam, hogy én milyen szívesen élnék ott (persze úgy, hogy megfelelő könyvtáram lenne) (de valószínűleg pár év múlva megőrülnék, mert imádok utazni:-D). Nagy kedvenc, ahogy a "hitbuzgó" papot "kiveri" a kunyhóból egy ravasz csellel (meg az egész beszélgetés az). spoiler A regényben teljes egészében belelátunk Tímár fejébe, a tépelődéseibe, nagyon jól van megszerkesztve az egész könyv, ahogy az elmesélő szintjéről átugrunk Tímár belső világába, s megszólal sokszor a lelkiismeret hangja is "Tolvaj vagy!
Sitemap | Toyota rav4 gyári alufelni 18, 2024