A második vasárnap gyújtják meg a következő lila gyertyát, mely a szeretetet jelképezi. Egyes hagyományok ezt Betlehem gyertyának nevezik, a jászol emlékére, ahol a Megváltó született. Harmadik vasárnap a rózsaszín gyertya következik, melyet "Pásztorok gyertyájának" is hívnak, s az örömöt képviseli. Az utolsó, szintén lila gyertya, az "Angyalok gyertyája" békét szimbolizál, advent utolsó, negyedik vasárnapján szokás meggyújtani. Karácsony estéjén hagyományosan a koszorú közepére helyezett fehér gyertyát is meggyújtják – a "Krisztus gyertyát". Az ő életét jelképezi, amikor a földre érkezett. A fehér szín a tisztaság megjelenítője. Krisztus bűntelen, makulátlan és tiszta Megváltó, s akik őt befogadják, megtisztulnak bűneiktől, fehérebbek lesznek a hónál. Az adventi koszorúval ünneplés a Krisztus születése előtti időszakban nagyszerű módja a keresztény családokban annak, hogy Jézust megőrizzék a karácsony középpontjában, s a szülők számára is, hogy megtanítsák gyermekeiknek ennek az ünnepnek a valódi jelentőségét.
A harmadik vasárnap Örömvasárnap, vagyis az öröm kapcsolódik hozzá, "személy szerint" pedig Szűz Mária, aki megszülte a Fiút, Jézust. A negyedik vasárnap pedig a szeretetről szól, s Keresztelő Szent János alakját idézhetjük fel, aki Jézus eljövetelét hirdette és készítette az utat az emberek szívéhez. A négy gyertyának és a négy vasárnapnak más értelmet is adhatunk. Ha az első a hitről szól, akkor e napon erősítsük meg magunkban azt a meggyőződést, hogy életünket és sorsunkat hatalmas erők irányítják, s ezek az erők képesek annál teljesebbé, gazdagabbá, harmonikusabbá tenni az életünket, minél inkább bennünk élőknek, hatóknak tapasztaljuk őket. A második a remény fényét sugározza, vagyis bizakodhatunk abban, hogy napról-napra önmagunk mind teljesebb lehetőségeinek kibontakoztatása felé haladunk. A harmadik gyertya fénye idézze fel azt az örömöt, hogy kivételes lehetőség emberként, az "Ember fiaként" megszületni és élni. A negyedik gyertya a negyedik vasárnapon pedig emlékeztessen minket arra, hogy a szeretet az a szellemi minőség, ami az összes létezővel olyan mélyen és felelősségteljesen összefűz, hogy képesek lehetünk ennek tudatában meghaladni saját határainkat és egynek érezhetjük magunkat a létezés örök áramlatával.
Sötétség és fény Az adventi gyertyák a sötétség és a fény között fennálló erős kontrasztot is hivatottak jelképezni. A Bibliában Krisztust A világosságként említik, a bűn sötétjével szemben. Az emberiség hosszú időn át várta a Megváltó megszületését, megjelenését, Isten ígéretének beteljesülését, miszerint vele minden megváltozik. Az advent, vagy eljövetel, egyre közelebb kerül azzal, hogy minden vasárnap egy újabb gyertyát gyújtunk meg, s ezek fokozatosan eloszlatják a sötétséget. Az adventi koszorú segítségünkre van abban, hogy az üdvösségtörténetet lelkileg átéljük, mely Jézus születését körülvette. Krisztusét, aki azért érkezett, hogy megváltsa az emberiséget. Forma és számok A kör alakú adventi koszorúnak se kezdete, sem vége nincsen. Isten teljes és végtelen szeretetét szimbolizálja számunkra és azt a szeretetet, mellyel a fiát felruházta, hogy megváltsa az embereket a bűn alól. Az örök életet is jelképezi, amely Jézus Krisztusba vetett hitünkkel nekünk is megadatik. Ami a gyertyák színét illeti, a lila liturgikus szín, mely az imádságot, a bűnbánatot, az áldozatot szimbolizálja.
Készül az óriási adventi koszorú a yorki katedrálisban, Angliában. Forrás: Danny Lawson/PA Images via Getty Images Az advent a keresztény világ egyik különösen fontos ünnepe: a karácsonyi ünnepkör kezdete. A Gergely-naptár szerint december 25-ét megelőző negyedik vasárnappal – más definíció szerint a Szent András napjához (november 30-hoz) legközelebb eső vasárnappal – kezdődik, és karácsonyig tart. 2020-ban november 29-re esik advent első vasárnapja. Ezen a napon keresztény családok millióinak ünnepi asztalán gyújtják meg az első gyertyát, ami azok számától és színétől függetlenül egyaránt meghitté és emelkedetté teszi ezt a szép ünnepet. Az elnevezés a latin "adventus Domini" kifejezésből származik, ami azt jelenti: az Úr eljövetele. A Jézus születésének ünnepére, azaz karácsonyra való készülődés mindvégig a megtisztulás jegyében zajlik. Az adventi koszorú a feljegyzések szerint a 19. század közepén, a Németalföldön jelent meg. Először valószínűleg 1839-ben, egy bizonyos Johann H. Wichern nevű lutheránus lelkész készített hasonlót: egy örökzöld ágakkal díszített kocsikeréken elhelyezett huszonnyolc gyertyát, amelyek közül négy nagyobb vörös színű volt, a többi pedig fehér.
Az adventi koszorú négy gyertyája egy-egy fogalomkört testesít meg a katolikus szimbolika szerint. A hagyomány szerint a négyből három gyertya lila, ez a szín a bűnbánatot és a lelki előkészületet jelenti katolikus értelmezésben. Az ezoterikus tanok szerint az ibolyaszín a spiritualitás, az ezoterikus képességek színe. A negyedik gyertya rózsaszín, ha hagyományos koszorút készítünk. Ez az örömöt és a szeretetet, a boldogságot jelképezi. Az első gyertya Advent első vasárnapjának fogalomköre a hithez kapcsolódik. Ezen a vasárnapon a gyertyagyújtás közben érdemes végiggondolni hitünket, azt, hogy miben, mikben hiszünk, s hogy hiszünk-e egyáltalán, vagy pusztán kiüresedett rítusként gyújtjuk meg az adventi koszorú gyertyáit. Hiszünk-e abban, hogy van egy spirituális, felsőbb erő? Hitünk szerint mit ünneplünk karácsonykor? A kis Jézust? A szeretetet? A fenyőfákat? Az ajándékozást? A vásárlást? A családot? A második gyertya A bronzvasárnap üzenete: a remény. Miben reménykedünk? S mit teszünk meg reményeink, vágyaink valósággá váltásáért?
A három lila gyertya Ádám és Éva (hit), a zsidó nép (remény) és Keresztelő Szent János (szeretet), illetve a rózsaszín gyertya Szűz Mária (öröm) szimbóluma.
Ha nyolc gyertyát rakunk, akkor párosával kerüljenek a gyertyák egy más mellé, tizenkét gyertyánál pedig négy darab hármas csoportot képezzünk. A gyertyák színének is van szimbolikus jelentése. A fehér az ártatlanságot, őszinteséget, tisztaságot szimbolizálja. Népszerű a tüzes piros és jeges türkiz gyertya is. A virágüzletekben ritkán találkozunk lila és rózsaszín gyertyás adventi koszorúkkal, aminek egyszerűen az a magyarázata, hogy ezekből a színekből igen nehéz ízléses, harmonikus díszt készíteni. Minden gyertyaszál egy fogalmat szimbolizál, katolikus körökben pedig még személyhez, csoportokhoz is kötik a gyertyákat.
Számos otthont díszít ez a karácsonyváró, ünnepélyes dísz, mely nemcsak a keresztény családok asztalára kerül ki. Mit jelképez az adventi koszorú és mit kell tudni róla? Az adventi koszorú kör alakú, örökzöld ágakból áll és az örökkévalóságot jelképezi. Úgy van kialakítva, hogy négy gyertya elfér rajta, de egy ötödiknek is van szerepe középen. Az adventi időszakban minden vasárnap meggyújtanak egyet az Úr eljövetelének tiszteletére. A gyertyák egy-egy állomását jelképezik a Jézus születését megelőző lelki felkészülésnek. A gyertyák Az adventi koszorún négy gyertyát helyezünk el: a katolikus gyakorlat szerint három lilát és egy rózsaszínt. A koszorú közepén pedig egy fehér gyertya áll. Valamennyi az Úr, Krisztus eljövetelére várakozás jelképe. Advent első vasárnapján az első lila gyertyát gyújtják meg, melyet "próféta gyertyaként" említenek, emlékezésül a prófétákra, különösen Ézsiásra, aki megjövendölte Jézus születését. Ez a gyertya a reményt jelenti, a várakozást, amely a Messiás eljövetelét megelőzte.
A legújabb kor adventi szimbóluma az adventi koszorú, amelyet rendszerint fenyőgallyakból fonnak, négy gyertyát helyeznek rá és ezekből minden vasárnap meggyújtanak egyet-egyet. Bár ilyen koszorút alig száz éve szokás a családokban állítani, a legtöbb helyen elfelejtették már, miért kör alakúak a koszorúk és miért díszítjük őket gyertyákkal. Azzal pedig végképp nagyon kevesen vannak tisztában, hogy a koszorúkötés szokása valójában sokkal régebbi eredetű és az ősi időkből származó varázskör kialakításával függ össze. A szokás gyökerét kutatók azt állapították meg, hogy Johann Hinrich Wichern evangélikus lelkész volt az, aki 1840-ben az általa alapított első hamburgi gyermekotthon imatermében a falakat fenyőgallyal díszítette, a mennyezetre felfüggesztett egy szekérkereket, amin huszonhárom – négy piros és tizenkilenc fehér – gyertyát helyezett el. Ezek közül minden nap egy gyertyával többet, minden hétköznap egy fehéret és minden vasárnap egy pirosat gyújtott meg, mivel advent idején naponta tartott istentiszteletet az ottani gyermekeknek.
De ahogy a katolikusok ilyenkor Szűz Máriára irányítják a figyelmüket, ugyanúgy mi is gondolkodjunk az isteni erő női oldalán, az anyaságon, a teremtésen és a nőiességen! A negyedik gyertya Aranyvasárnap jelmondata a szeretet. S nem csak azért, mert ezen a vasárnapon lehet szaladgálni a szeretteinknek ajándékot keresni a karácsonyi vásárokban! Természetesen ilyenkor már mind a négy gyertyát meggyújtjuk, s elgondolkodhatunk azon, hogyan van jelen az életünkben a szeretet, mint az elmúlt három vasárnap fogalmait egyesítő erő. Tudják-e a szeretteink, hogy mit érzünk irántuk? Képesek vagyunk szeretetet adni és elfogadni is?
Sitemap | Toyota rav4 gyári alufelni 18, 2024