A munkaközi szünet et a munkavégzés megszakításával kell kiadni, ami azt jelenti, hogy az nem lesz része a munkaidőnek, így nem jár érte díjazás. E szabálytól azonban a munkavállaló javára el lehet térni. Kivételt képez a készenléti jellegű munkakör, mely esetén a munkaközi szünet a munkaidő része (ilyenkor nehéz ugyanis elhatárolni, hogy mikor tölti pihenőidejét a munkavállaló és mikor áll a munkáltató rendelkezésére). A munkaközi szünetet legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést követően kell kiadni éppen annak érdekében, hogy kellő időben szakítsa meg a munkavégzést, és betöltse a rendeltetését. Arra tekintettel, hogy a munkaközi szünet nem része a munkaidőnek, a munkavállaló a munkaközi szünetben akár el is hagyhatja a munkavégzési helyét. Azaz kimehet a piacra és bevásárolhat hétvégére. Ne feledkezzünk el a képernyő előtt munkát végzőkről sem: a munkáltató ugyanis úgy köteles megszervezni a munkafolyamatokat, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább tízperces szünetek szakítsák meg, továbbá a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje a napi hat órát ne haladja meg.
A munkaközi szünet az a legrövidebb pihenőidő ami lehetőséget biztosít a dolgozó számáraaz étkezésre, dohányzásra, a rövid pihenésre. Sok tévhit van ezzel kapcsolatban, ezeket szeretném eloszlatni. A törvény szerint amennyiben a beosztás szerinti napi munkaidő tartama a hat órát meghaladja, húsz perc, kilenc óra után pedig további 25 perc munkaközi szünetet köteles biztosítani a munkáltató (például 12 órás műszak esetén összesen 45 perc munkaközi szünet jár). Fiatal munkavállaló esetén ….. (de mint tudjuk, ő be sem mehet a nemzetibe, tehát ne is dohányozzon) A fenti előírástól azonban a felek megállapodása vagy kollektív szerződés eltérhet, így lehetőség van legfeljebb hatvan perc munkaközi szünet biztosítására is. A Munka törvénykönyve nem ismeri a dohányzási szünetet, így a munkavállaló dohányzás céljából nem szakíthatja meg jogszerűen a munkavégzést (ettől a felek megállapodása természetesen eltérhet). Ez alól kivétel a munkaközi szünet, mely időtartama alatt nincs akadálya a dohányzásnak, a nem dohányzók védelmére vonatkozó szabályok betartása mellett.
Ez ugyan nem az Munka törvénykönyve szerinti munkaközi szünet, azonban a képernyő előtti munkavégzés megszakításával kell biztosítani, és bele kell számolni a munkaidőbe, így erre az időre a munkavállalót díjazás illeti meg. Gyakorlatban ez egy könyvelő iroda esetében azt jelenti, hogy 50 perc adatrögzítést követően 10 percig a kollégák a számlák rendezését, lefűzését végzik. Sokakban felmerülhet a kérdés de mivel töltik a munkaidő fennemaradó 2 óráját. Tanulmányozzák a jogszabályi környezet változását, telefonon egyeztetnek az ügyfelekkel, a NAV- val, postára mennek, azaz dolgoznak csak nem a monitor előtt. Kétségtelen tény, hogy vannak olyan szakmák ahol ez nehezen megoldható, ilyen pl. az informatikusoké. Van- e előnye ennek az előírásnak? Van, munkaügyi vizsgálat esetén egyes szakmáknál vagy munkaköröknél erre hivatkozva indikolhatjuk, hogy miért csak hat vagy négy órában alkalmazzuk a dolgozót. – Alkalmaznám én nyolc órába, de a munka jellegéből adódóan a törvény nem engedi. :-)
Az Mt. 86. § (3) bekezdés rendelkezése szerint nem munkaidő a munkaközi szünet tartama. Ebből következik, hogy a munkaközi szünet tartamára munkabér nem illeti meg a munkavállalót. A munkaidő és a munkaközi szünet beosztása a munkáltató jogköre. Az Mt. 103. § (1) bekezdés rendelkezése szerint a munkavállaló részére, ha a beosztás szerinti napi munkaidő tartama a hat órát meghaladja, húsz perc, a kilenc órát meghaladja, további huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A felek ettől eltérően több, legfeljebb hatvan perc munkaközi szünetben is megállapodhatnak A munkaközi szünetet legalább három, legfeljebb öt óra munkavégzést követően adja ki a munkáltató. ettől a szabálytól a munkáltató megállapodás esetén eltérhet.
Sitemap | Toyota rav4 gyári alufelni 18, 2024