A hatályos szabályozás értelmében a holtig tartó haszonélvezeti jog... A hatályos szabályozás értelmében a holtig tartó haszonélvezeti jog – kivéve, ha a jogosult még életében lemond e jogáról – egészen a halála napjáig megilleti a haszonélvezőt. Amennyiben tehát az édesapja ezt a jogát gyakorolni kívánja, Ön ez ellen sajnos nem léphet fel jogszerűen. Az élettárs esetében azonban más helyzet, neki az édesapja halálát követően el kell a lakásból költöznie, mivel a holtig tartó haszonélvezeti jog legkésőbb a jogosult halálával megszűnik. A haszonélvezeti jog lényege, hogy a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja és hasznait szedheti. A haszonélvező a fenti jogai révén még a tulajdonossal szemben is védelmet élvez, így a tulajdonos néhány alapvető jogát (birtoklás, használat és a hasznok szedésének joga) csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogaival élni nem kíván. A lakás fenntartásával kapcsolatos költségek és közterhek - a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével – a haszonélvezőt terhelik.
"A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él. " A haszonélvező eldöntheti, hogy saját maga akarja az ingatlant használni, hasznosítani, vagy esetleg ezt másnak átengedi. A haszonélvező mellett a tulajdonos érdekeit is védi a törvény Ha a haszonélvező nem maga akarja használni az ingatlant, a tulajdonos érdekeit is védi a törvény, ugyanis korlátozza a haszonélvező jogát az alábbi módon: "Ellenérték fejében a haszonélvezeti jog gyakorlását a haszonélvező akkor engedheti át, ha a tulajdonos – azonos feltételek mellett – a dolog használatára, hasznosítására vagy a dolog hasznainak szedésére nem tart igényt. " Ez azonban nem azt jelenti, hogy ha a haszonélvező bérbe akarja adni a lakást, amiért mondjuk havonta 150 ezer forint bérleti díjat kér, akkor a tulajdonos akár ingyen, akár ennél olcsóbban használhatná az ingatlant. Ebben az esetben a tulajdonos azonos feltételek mellett válik elsődlegesen jogosulttá a lakás használatára.
Ha tehát ő is hajlandó ennyit fizetni azért, hogy ott lakjon, akkor a haszonélvezőnek nincs joga azt másnak bérbeadni. Ha a tulajdonos nem akar élni az elsőbbségi jogával, akkor a haszonélvező jogosult azt másnak bérbe adni. Ez a korlátozás, vagyis, hogy a haszonélvező kivel köthet szerződést, csak akkor áll fenn, ha az nem ingyenes. A haszonélvező arról szabadon dönthet, hogy maga helyett valaki más lakjon az ingatlanban, ha ezért nem kér cserébe semmit. Láthatjuk, hogy a haszonélvezeti jog egy igen erős jog, ami még a tulajdonjogot is jelentősen korlátozza. Ez a korlátozás persze nem tart az örökkévalóságig, hiszen a haszonélvezeti jog csak korlátozott ideig állhat fenn. A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd ----------------------- A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vedd figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak!
Mindenkinek vannak jogai! Könnyen és azonnal érthető hírek, magyarázatok a jog világából. Hírleveleink összeállításánál különös figyelmet szentelünk az érthetőségnek. Nálunk nincsenek soha véget nem érő körmondatok, latin kifejezések érthetetlen szakszavak. Ismerd meg Te is a jogaidat! Jogod van hozzá! Kérd ingyenes ÉRTHETŐ JOG Hírlevelünket! ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén Hasznos tippek, tanácsok az ÉRTHETŐ JOG Facebook oldalán.
Amennyiben viszont a tulajdonos a dolgot helyreállítja, a haszonélvezeti jog feléled. Ebben az esetben a tulajdonos kérheti a haszonélvezeti jognak a dolog helyreállításra fordított összeggel arányos korlátozását. Ha a tulajdonos a dolgot nem állítja helyre, a haszonélvezet megszűnik, azonban abban az esetben, ha a haszonélvezet tárgya helyébe más dolog vagy követelés lép, a haszonélvezet erre fog kiterjedni. A törvény alapján akkor, ha a dolog helyébe pénzösszeg vagy követelés lépett, a tulajdonos és a haszonélvező is követelheti ennek az összegnek a dolog helyreállítására vagy pótlására fordítását, ha ez a rendes gazdálkodás követelményeinek megfelel. Az előző példákhoz visszatérve, ha a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan leég és a lakásbiztosító megtéríti a kárt, mind a tulajdonos, mind a haszonélvező kérheti a biztosítási összegnek a lakás helyreállítására történő fordítását. A tulajdonos a helyreállítást vagy a pótlást maga elvégezheti vagy a megtérítési összeget erre a célra a haszonélvezőnek átengedheti.
A tulajdonost ezek a jogok azzal szemben is megilletik, akinek a haszonélvező a haszonélvezetből fakadó jogok gyakorlását átengedte. Ebben az esetben a megfelelő biztosíték elmaradása esetén a bíróság a harmadik személyt a haszonélvező által a részére átengedett jog gyakorlásától eltiltja. Erre tipikus példa lehet az, ha a haszonélvező bérbe adja az ingatlant, de a bérlő nem használja azt rendeltetésszerűen, vagy rongálja. A tulajdonos jogosultságainak is vannak korlátai. A haszonélvezeti jog fennállása alatt ugyanis a dolog birtoklásának, a használatának és a hasznai szedésének jogát annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él. Ez azt jelenti, hogy a dolog használatának tekintetében a haszonélvezőt elsőbbség illeti meg. Érdemes megemlíteni, hogy abban az esetben, ha a dolog vagy annak jelentős része elpusztul – például egy ingatlanban tűz keletkezik és leég, vagy egy haszonélvezeti joggal terhelt gépjárművet ellopnak – a tulajdonos nem köteles azt helyreállítani.
2018. 06:37 Van egy ingatlan, amelyen haszonélvezeti jog van. A mostohanagymamám a haszonélvező, de én vagyok a tulajdonos 1/1 arányban. Azzal fenyegetőzik a gyereke, hogy lecseréltetik a zárat, és kiraknak az ingatlanból. A nagypapám nemrég halt meg, és a hagyatéki tárgyalás még meg sem történt. Megtehetik? Illetve, ha megtörténik a hagyatéki tágyalás, és minden marad a régiben, akkor megtehetik?
2018. október 18. Sok jogvita keletkezik amiatt, hogy az ingatlanok tulajdonosai és haszonélvezői nincsenek teljesen tisztában jogaikkal és kötelezettségeikkel. Most összefoglaljuk a legfontosabbakat. A törvény alapján a haszonélvező széleskörű jogosultságokkal rendelkezik a haszonélvezet tárgyát illetően. Jogosult a dolog birtoklására, használatára, hasznosítására. Mindezek során a törvénynek megfelelően a rendes gazdálkodás szabályai szerint köteles eljárni. A rendes gazdálkodás fogalma azonban nincs konkrétan meghatározva tekintettel arra, hogy az alapvetően attól függ, hogy mi a haszonélvezet tárgya. A haszonélvező a tulajdonos hozzájárulása nélkül a haszonélvezet tárgyát képező dolog gazdasági rendeltetését annyiban változtathatja meg, vagy alakíthatja át, amennyiben annak változatlan formában hagyása sérti a rendes gazdálkodás követelményeit. A haszonélvező birtokolhatja és használhatja is a dolgot (ingatlant), de nem rendelkezhet felette. Vagyis például bérbe adhatja a haszonélvezeti jogával terhelt ingatlant, azonban nem adhatja azt el.
Sitemap | Toyota rav4 gyári alufelni 18, 2024